~o~
- Holnap még be kell jönni, forgatni ugye? – kérdeztem rá.
- Öö… szombat… igen délre. – gondolkozott el.
- Pedig már jó lenne pihenni egy kicsit. – sóhajtottam fel. Semmi bajom nem volt a forgatásokkal, de jó lett volna egy egész napot Robbal tölteni kettesben.
- De legalább sokáig alhatunk. – Húzott magához, menet közben. – És különben is jövő hétvégén úgyis L.A.-ben leszünk.
- Akkor jövő hétvége? – néztem rá mosolyogva.
- Igen, máskor úgyse lesz szünetünk ilyen többnapos. – vont vállat. – És a szüleid várnak minket.
- Oké, akkor még ma felhívom őket. – határoztam, de aztán amit láttam arra késztetett, hogy megtorpanjak, és visszaugorjak pár lépést, hogy eltűnhessünk a falnál.(...)
- Mi az, Kris? – értetlenkedett Rob. Olyan gyorsan tuszkoltam vissza a falhoz, hogy nem is látott semmit.
- Psszt! – tettem az ujjamat a szám elé, majd kimutattam a fal mögül. Rob ki is nézett a sarkon, elkerekedett szemekkel.
- Ők…- hebegte. – Ők… összejöttek?
- Úgy néz ki. – vigyorogtam. – Ne nézz már így ne mond, hogy te túlságosan meglepődtél!
- Miért te nem? – pislogott.
~o~
Szia.:))
VálaszTörlésNagyon jó nagyon jó!! :D
Várom a folytatást.
Szandi.
Hú, már én is nagyon várom!!! :)
VálaszTörlésPuszi: Reni :)